Bruckner Győző (2) (1900. nov. 1. Késmárk, Szepes vm. – 1980. márc. 8. Bp.): kémikus.

• F: Wilhelms Adrienne (1917–) kémikus. Testvére: Bruckner Zoltán (1902–1958) vegyészmérnök.
• A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1925), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1928), a szerves kémia módszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1949. okt. 31.).
• Életút: A szegedi Ferenc József Tudományegyetem I. sz. Vegytani Intézete, ill. a Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézete tanársegéde (1926–1938) és magántanára (1935–1938), ny. rk. (1938–1940), ny. r. tanára (1940–1949); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1948–1949). A berlin-charlottenburgi műegyetem szerves kémiai Intézetének ösztöndíjas vendégkutatója (1927–1928), majd a grazi egyetemen folytatott szerves kémiai kutatásokat (1929–1930). Az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1973) és a Tanszék vezetője (1949–1973), egyúttal az MTA Peptidkémiai Tanszéki Kutató Csoport vezetője (1950–1970), tud. tanácsadója (1970–1973).
• Szerves kémiával, peptidkémiával fogl. Szegedi működése idején felfedezte a reverzibilis nitrogén-oxigén-acilvándorlást (= a hidroxil- és aminocsoportot tartalmazó vegyületek acilszármazékaiban lúgos közegben az acilcsoport a nitrogén-; savas közegben az oxigénatomhoz kapcsolódik). Felfedezése eredményeként több, a papaverin alapú görcsoldószereknél hatékonyabb gyógyszereket állítottak elő. Az acilvándorlás hasznosításával az 1940-es évek elején felismerte az egyetlen lépésből álló, új típusú, róla elnevezett gyűrűzárási reakciót (Bruckner-reakció), ami elvezette a görcsoldó hatású izokinolinváz szintetizálásához. Megvalósította továbbá a diénszintézis aromás rendszerekre történő átvitelét, nevéhez fűződik a platánfa kérgéből kinyerhető betulinsav azonosítása is. A Szent-Györgyi Albert által felfedezett P-vitaminról (= citrin) kimutatta, hogy az két, már korábban is ismert flavonoglükozid keveréke. A világon elsőként izolált és szintetizált poliglutaminsavat a lépfenebacilus (Bacillus anthracis) tokanyagából (Ivánovics Györggyel, 1938-ban). Mikroanalitikai módszerek segítségével ismerte fel, és állította elő ezt a polipeptid-vegyületcsoportot, leírta szerkezeti jellemzőit, s ezzel megvetette a magyarországi peptidkémiai kutatások alapjait. Tudományos pályafutása végén, munkatársaival a világon elsőként sikerült létrehoznia az agyalapi mirigyben termelődő adrenokortikotróp-hormon (ACTH) szintézisét (1959–1961).
• Emlékezet: Emlékére az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Bruckner Győző-díjat alapított (a szerves kémia területén végzett kiemelkedő munkásság elismeréséért, 1998; a posztumusz első díjazott a Bruckner-tanítvány Kajtár Márton lett!). Emléktábláját az ELTE TTK Gömb aulájában (Budapest XI. kerület Pázmány Péter sétány 1/a) helyezték el.
• Az MTA Szerves Kémiai Bizottsága (1950–1976), az MTA–TMB Szerves Kémiai Bizottsága elnöke (1964–1970). A hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja (1967).
• Elismerés: Munka Érdemrend (1963; arany, 1970). Az ELTE t. doktora (1976) és az ELTE Aranyérme. A Svéd Tudományos Akadémia Scheele-érme (1947), Kossuth-díj (arany fokozata, 1949; az élettani szempontból jelentős polipeptidek és fehérjék kémiai szerkezetének és szintézisének kutatása terén elért kimagasló eredményeiért, 1955), Richter Gedeon-emlékérem (1972).
• Főbb művei: A K2, S2, O2 és KJ reactiojánál fellépő neutralis sóhatásról. Egy. doktori értek. (Szeged, 1927)
  -Aryl-, amino- és - hidroxylamino propanolok új szintézise. Krámli Andrással. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
  A d[-]-glutaminsav polypeptidjének természetes előfordulása. Ivánovics Györggyel, Kovács Oskolás Margittal. – Spasmolytikus hatású isochinolinbázisok szintézisére vonatkozó újabb vizsgálatok. Winkler Elemérrel. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1939)
  A dien- szintézis átvitele aromás rendszerekre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. máj. 19.
  megjelent: Magyar Kémikusok Lapja, 1949)
  A szerves kémia tárgyköre. (Bp., 1950)
  Szerves kémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
  5. átd. kiad. 1974
  7. kiad. 1990)
  Szerves kémia. I. köt. Nyílt szénláncú vegyületek, fehérjék, szénhydrátok. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
  4. kiad. 1961)
  Die Synthese optisch reiner Polyglutaminsäure der L- und der R-Reihe. Kovács Józseffel, Kovács Kálmánnal. (Acta Chimica, 1953)
  A természetes D-poliglutaminsav szerkezetének vizsgálata. Kovács Józseffel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
  Szerves kémia. II. köt. Aromás vegyületek, alciklusos és isoprénvázas vegyületek. (Bp., 1955)
  Über Poly-DL- Asparaginsäure. Kovács Józseffel, Vajda Tamással. (Acta Chimica, 1955)
  Konstitutionsermittlung des Anthraxpolypeptids und des Subtilis-Polypeptida durch Abbau und Synthese, Zusammenfassender Bericht. Kovács Józseffel. (Acta Chimica, 1957)
  Umwandlung der Asparaginsäure zur Poly-asparaginsäure gemischten Bindungstyps. Vajda Tamással. (Acta Chimica, 1958)
  Über die Zurückdrängung der innermolekularen (Sa (B- (Sd (B-Transpeptidierung bei der alkalischen Verseifung von (Sa (B- Glutamylpeptidestern. Kótai Andrással, Kovács Kálmánnal. (Acta Chimica, 1959)
  A projektív kémiai képletek helyes értelmezése és egyöntetű szerkesztése. Kajtár Mártonnal, Kucsman Árpáddal. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
  Szerves kémia. III. 1. köt. Heterociklusos vegyületek. Egy. tankönyv. (Bp., 1964)
  Szerves kémia. III. 2. köt. Porphinvázas vegyületek, heterociklusos alkaloidok, nucleosidok, nucleotidok, nucleinsavak. Egy. tankönyv. (Bp., 1965
  1–3. köt. hasonmás kiad. Szerk. Kajtár Márton, Kucsman Árpád. 1993)
  Recent Developments in the Chemistry of Natural Carbon Compunds. 1–2. Szerk. Bognár Rezsővel, Szántay Csabával. (Bp., 1965–1967)
  Természetes szénvegyületek. B. Gy. előadásai alapján összeáll. Császár János. (Bp., 1973
  új kiad. 1980).
  
• Irodalom: Beck Mihály: B. Gy. (Magyar Tudomány, 1980)
  Kajtár Márton: Egy tanítvány emlékezései B. Gy. 80. születésnapján. (Természet Világa, 1980)
  Medzihradszky Kálmán: B. Gy. Művei bibliográfiájával. (Kémiai Közlemények, 1980)
  Kucsman Árpád: B. Gy. (Egyetemi Lapok, 1980. 5.)
  Medzihradszky Kálmán: Győző (Victor) B. (Acta Chimica, 1981)
  Kucsman Árpád: Aki méltatlanul kimaradt. B. Gy. (Magyar Tudomány, 1999)
  Móra László: B. Gy. élete és munkássága. Monográfia. (Bp., 2001)
  Tomasz Jenő: Egy tanítvány emlékezése B. Gy. professzor úrra. (Magyar Kémikusok Lapja, 2004).