Budó Ágoston (1914. márc. 4. Bp. – 1969. dec. 23. Bp.): fizikus.

• Sz: Budó Jusztin (1884–1943) levéltáros, Tichy Mária.
• A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott, matematika–fizika szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1936), a molekulák fizikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940). Az MTA tagja (l.: 1950. dec. 2.; r.: 1960. ápr. 14.).
• Életút: Tanulmányai befejezése után belföldi kutatási ösztöndíjas (a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1936– 1937), majd Budapest főváros ösztöndíjával – a Collegium Hungaricum tagjaként – a berlini Kaiser Wilhelm Institut für Physikben végzett kutatásokat (részben Peter Joseph William Debye mellett, 1937–1938). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Tanszéke tanársegéde, egyúttal a bp.-i Dohány utcai Iparostanonciskola és a bp.-i Eötvös József Gimnázium óraadó tanára (1938–1939). A Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézet tanársegéde (1939–1949) és magántanára (1941–1949), a Debreceni Tudományegyetem ny. r. tanára (1949–1950), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1950–1952), tanszékvezető egy. tanára (1952–1969) és a TTK dékánja (1958–1960). A JATE–MTA Luminiszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoport vezetője (1960–1969). A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1941–1949), a Tanítóintézeti Tanárjelöltek Apponyi-kollégiumának szakvezető tanára (1941– 1945).
• Jogásznak készült, s mint joghallgató megnyerte az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által rendezett fizikai versenyt elsőévesek számára. Érdeklődése ezután a kísérleti fizika felé fordult, még egyetemistaként bekapcsolódott a műegyetemi molekulaspektroszkópiai kutatásokba (Schmid Rezső mellett). Első dolgozatai a kétatomos molekulák finomszerkezetével foglalkoztak. Tanulmányai befejezése után a Nobel-díjas P. J. W. Debye intézetében dolgozott, mint ösztöndíjas kutató, ahol a molekulák nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedését tanulmányozta. Hazatérése után molekulaspektroszkópiai kutatásai mellett elsősorban a molekuláris luminiszcencia jelenséget vizsgálta. Meghatározta a valódi luminiszcencia jellemzőit, majd nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el az ún. dielektromos relaxáció vizsgálata, valamint az oldat-luminiszcencia rotációs depolarizációjának kutatása terén. A szekunder lumineszcencia kérdéskörében korábban az irodalomban csak kvalitatív megállapításokat tartalmazó dolgozatok jelentek meg. Elsőként a nemzetközi hírű, Budó Ágoston vezette kutatócsoport közölt olyan kvantitatív eredményeket, amelyek segítségével pontosan ki lehetett számítani, hogy a megfigyelésre jutó lumineszcencia-sugárzásban mekkora a szekunder és primer, a tercier és szekunder stb. lumineszcenciafény intenzitásviszonya. Különösen értékes tankönyvírói és tudományszervezői tevékenysége. Mechanika (1951), majd a halála után először teljesen, három kötetben megjelent Kísérleti fizika (1970) c. tankönyvéből fizikusgenerációk tanultak. Kezdeményezésére alakult meg a szegedi egyetemen az MTA Luminiszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoportja (1960-tól; ma: Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport), ill. sokat tett azért, hogy létrejöjjön az első vidéki akadémiai bizottság (MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, 1961-ben, amelnyek első elnökévé is megválasztották).
• Emlékezet: Az ő javaslatára az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja meghirdette a Jedlik Ányos Fizikai Feladatmegoldó versenyt (1975-től Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny). Emlékét őrzi az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított Budó Ágoston-díj (az optika, a molekulafizika és a kísérleti fizika területén kiemelkedő teljesítményt elért fizikus veheti át, 1994- től). A Szegedi Tudományegyetemen róla nevezték el a Budó Ágoston-előadótermet. A Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik. Tiszteletére szülőházán mészkőből készült emléktáblát helyeztek el (Szeged, Berzsenyi u. 1., 1979).
• Az MTA Elnökség tagja (1961. ápr. 14.–1967. máj. 5.). Az MTA Fizikai Szakbizottsága elnöke (1950–1964), a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának titkára (1964. máj. 14.–1969. dec. 23.). A Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke (1961–1969). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja (1950–1969) és Csongrád megyei elnöke (1960–1969).
• Elismerés: Munka Érdemrend (1953). Kossuth-díj (a molekulaszínképek vizsgálata terén elért eredményeiért, Kovács Istvánnal, 1951), Szegedi Akadémiai Bizottság Emlékérme (1986), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2000).
• Az Acta Physica et Chemica Szegediensis szerkesztője (1954–1969).
• Főbb művei: A triplett molekulatermekről és a triplett sávok intenzitásáról. Egy. doktori értek. is. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
  Über die Singulett-Triplettstörungen in Bandenspektren. Kovács Istvánnal. – Relaxationszeit und Molekülgestalt. Miyamoto S.-szel. (Zeitschrift für Physik, 1938)
  Intensitätsverteilung in den Quartett-Dublett-Banden. Kovács Istvánnal. (Zeitschrift für Physik, 1940)
  Molekulaszínképek. Kovács Istvánnal. (Bp., 1948)
  Kísérleti fizika. Egy. jegyz. (Bp., 1951
  új kiad. 1959)
  Mechanika. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
  3. átd. kiad. 1964
  4. kiad. 1965)
  Dipólfolyadékok dielektromos relaxációjáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1961. márc. 28.
  megjelent: MTA Matematikai és Fizikai Osztálya Közleményei, 1952)
  Theoretische Mechanik. (Berlin, 1956
  5. kiad. 1969)
  The Influence of Secondary Fluorescence on the Emission Spectra of Luminiscent Solutions. Ketskeméty Istvánnal. (Journal of Chemical Physics, 1956)
  Über die Bestimmung der absoluten Quantenausbeute fluores zierender Lösungen. Többekkel. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Physica et Chemica, 1956)
  Über die Bestimmung des wahren Polarisationsgrades des Fluoreszenzlichtes von Lösungen. – Über den Einfluss der Sekundärfluoreszenz auf die Emissionsspektren fluoreszierender Lösungen. Ketskeméty Istvánnal. (Acta Physica, 1957)
  Über die depolarisierende Wirkung der Sekundärfluoreszenz. Ketskeméty Istvánnal. (Zeitschrift für Naturforschungen, 1957)
  Beiträge zur Frage der spektralen Wirkung der Sekundärfluoreszenz. Dombi Józseffel, Horvai Rezsővel. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Physica et Chemica, 1957)
  Vizsgálatok a molekuláris luminiszcencia köréből. Akadémai székfoglaló. (Elhangzott: 1961. márc. 28.
  megjelent: Magyar Fizikai Folyóirat, 1961)
  Energietransporterscheinungen im Falle der molekularen Fluoreszenz. Ketskeméty Istvánnal. (Acta Physica, 1962)
  Kísérleti fizika. 1. Egy. tankönyv. (Bp., 1962)
  Fizikai laboraóriumi gyakorlatok. Összeáll. Szalay Lászlóval. (Bp., 1964
  2. kiad. 1968)
  Kísérleti fizika. 2. Egy. tankönyv. (Bp., 1965)
  Investigation of the Fluorescence Yield of Solutions. (Proceedings of the International Conference on Luminiscence. 1966. Bp., 1968)
  Kísérleti fizika. Egy. tankönyv. 1–3. köt. Mátrai Tiborral, Pócza Jenővel. (Bp., 1970–1977
  13. kiad. 1995).
  
• Irodalom: Ketskeméty István: B. Á. (Magyar Tudomány, 1970)
  Hajduska István: B. Á. (H. I.: Tudósok közelről. Bp., 1975)
  Tarján Imre: Emlékezés B. Á.-ra. (Fizikai Szemle, 1989)
  Ketskeméty István: A Budó-féle luminiszcencia iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére. (Fizikai Szemle, 1989)
  Kovács István: B. Á. molekulaspektroszkópiai és dielektromos relaxációs jelenségekkel foglalkozó tudományos kutatásai. (Fizikai Szemle, 1989)
  Dombi József: 80 éves lenne B. Á. egyetemi tanár, akadémikus. (A fizika tanítása, 1994).
  
• Megjegyzés: MÉL III.: téves halálozási hely: Szeged!