Gimesi Nándor; 1914-ig Geiszler István (1892. dec. 3. Kiskomárom, Zala vm. – 1953. júl. 16. Bp.): biológus, botanikus, ciszterci szerzetes.

• Sz: Geiszler Mátyás, Laucho Mária.
• A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban éretts. (1912), belépett a ciszterci rendbe (1912. aug. 14.), a rend zirci hittudományi főiskoláján teológiát és egyidejűleg a bp.-i tudományegyetemen természettudományokat tanult (1913–1917), pappá szentelték (1917. júl. 8.). A bp.-i tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári okl. (1918), bölcsészdoktori okl. szerzett (1920), tanulmányait Rockefeller-ösztöndíjasként a luzerni, a plöni, a helgolandi és a bergeni hidrobiológiai intézetekben egészített ki (1924–1926). A kolloidok technikai és biológiai alkalmazásai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1926), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.).
• Életút: Zircen elemi iskolai tanító (1917–1918), az egri (1919–1920), a budapesti (1920–1924) és a székesfehérvári ciszterci gimnázium r. tanára (1926–1934), a Ciszterci Tanárképző Főiskola és a budapesti ciszterci gimnázium r. tanára (1934–1943), c. igazgatója (1940-től). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1926–1937), c. ny. rk. tanára (1937–1951). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Föld- és Élettudományi Karán a növényélettan ny. r. tanára (1943–1951), egy. tanára (1951–1952) és a Tanszék vezetője (1943–1952), valamint a botanikus kert igazgatója (1944–1953). Botanikus kerti szolgálati lakásán fogták el a nyilasok az ott bujkáló Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1944. nov.).
• Tudományos pályafutásának kezdetén hidrobotanikával, elsősorban fitoplankton-kutatásokkal foglalkozott, de legjelentősebb, nemzetközileg is elismert eredményeit a növényélettanban és a sejtélettanban érte el. Behatóan tanulmányozta az ostoros moszatok (Euglenophyta) közé tartozó egysejtű Trachelomonas volvocina osztódását, emellett ő fedezte fel egy kovamoszat, a Cyclotella bodanica var. lemanensis ún. kolloidális ernyőjét. Vizsgálta több egyszikű növény mikrospórájának redukciós sejtosztódását (= meiózis), a pollenszemcsék szerveződését, valamint a kromoszómák sajátságait vizsgálva felismerte azok spirális szerkezetét. A sejtosztódást és az ezzel kapcsolatos mozzanatokat megörökítő mikrofénykép-gyűjteménye a maga korában egyedülálló volt. A korszerű sejtélettani, fejlődés- és szervezettani kérdések megoldására mindig a legújabb kolloidikai, mikrotechnikai és mikrofotografáló eljárások kialakítására törekedett.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, síremlékét felszámolták!
• A Szent István Akadémia tagja (r.: 1925). A Magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnöke (1940–1948). A Magyar Amatőr Mozgófényképezők Egyesületének alapító elnöke, t. tagja.
• Az Index Horti Botanici Universitatis Budapestiensis szerkesztője (1944–1949).
• Főbb művei: A vizek kutatása, mint élettudomány. (Katholikus Szemle, 1920)
  A biológiai vizsgálódás módszerei. (Katholikus Szemle, 1921)
  A Bidens-fajok virágának fejlődése. (Botanikai Közlemények, 1921)
  Magyar planktontanulmányok. (Bp., 1924)
  Hydrobiológiai tanulmányok. 1–2. füzet. (Bp., 1924)
  Hydrobiológiai szívó-szűrőkészülék és ennek alkalmazása a hydrobiológiában és technikában. (Bp., 1924)
  A colloid-szűrők elmélete. (Bp., 1924)
  A celluloze és más növényi eredetű kolloidok röntgenogrammetriájáról. (Botanikai Közlemények, 1926)
  A keskenyfilmes mikrokinematográfia és a természettudományok. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
  Az öröklésről. (Esztergom, 1935)
  A keskenyfilm szerepe a biológiában. (Természettudományi Közlöny, 1936)
  A virágpor keletkezése. (Bp., 1938)
  A növények életfolyamatai. (A növény és élete. Bp., 1941)
  A növénycitológia mai állása. (Botanikai Közlemények, 1942)
  Növényfestékek keletkezésének élettanáról. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950
  megjelent, angolul: On the Physiology of Pigment Formation in Plants. Többekkel. Acta Biologica, 1952)
  Növényélettani anatómia. (Bp., 1950)
  A cytoplasma szerveződéséről. Maróti Mihállyal. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve. Bp., 1951)
  A dohánymag csírázás-élettanáról. Többekkel. (MTA Biológiai Osztályának Közleményei, 1952)
  Tanulmányok a citológia köréből. Pozsár Bélával. (Botanikai Közlemények, 1954).
  
• Irodalom: Maucha Rezső: G. N. (Akadémiai Értesítő, 1953)
  Pozsár Béla: Nándor Gimesi. (Acta Agronomica, 1967)
  Maróti Mihály: Megemlékezés G. N. akadémikus, egyetemi tanárról, születésének 100. éves évfordulója alkalmából. (Botanikai Közlemények, 1993).