Gyarmati István (1929. szept. 5. Szeged – 2002. okt. 23. Bp.): fizikus.
- Sz: Gyarmati Dezső MÁV-főtávirdamester, Bozóki Margit.
- Az Orosházi Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1948), a Szegedi Tudományegyetemen vegyész szakon tanult (1948), a Debreceni
Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1952), a fizikai tudományok kandidátusa (1959), doktora
(Moszkva, 1968; honosítva: Bp., 1969). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1990. máj. 21.).
- Életút: A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Elméleti Fizikai Intézet gyakornoka, tanársegéde (1950–1954), a debreceni Fazekas
Mihály Gimnázium tanára (1954–1955), az MTA–TMB-n Schay Géza aspiránsa (1955–1958), a BME Fizikai-kémiai Tanszék tud.
munkatársa, tud. főmunkatársa (1958–1964), egy. docense (1964–1968). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Fizika Tanszék
tanszékvezető egy. tanára (1968–1975), az MTA KKKI tud. tanácsadója, kutatóprofesszora (1975–1982), kutatóprofesszora
(1982-től). A BME Fizikai Intézet tud. tanácsadója (1968–1988), a Kémiai Fizika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1988–1994),
kutatóprofesszora (1995-től).
- A klasszikus kontinuumok térelméletével, az irreverzíbilis transzportfolyamatok és kémiai reakciók termodinamikai elméletével
foglalkozott, elsősorban ezen elméletek alapelveinek tisztázása és reprezentatív alkalmazása terén ért el nemzetközileg is
jelentős eredményeket. Kidolgozta az első nem-lineáris irreverzíbilis termodinamikai elméletet az általánosított reciprocitási
összefüggésekkel együtt (1961), megfogalmazta a Gauss-típusú lokális differenciálelvet (1965), a disszipatív folyamatok
kormányzó elvét (1968), kidolgozta a termodinamika hullámelméletét (1977), majd Lengyel Sándorral megalapozta a kémiai
reakciókinetika irreverzíbilis termodinamikai elméletét (1976–1985). Kidolgozott egy nem-egyensúlyi makroökonómiai elméletet
(1984–1990), amelynek segítségével egzakt matematikai bizonyítását adta annak a törvénynek, hogy az irreverzíbilis emberi
tevékenység entropin produkciója arányos a profittal (1994). Miután az entrópia egy rendszer rendezetlenségének,
szennyezettségének és elöregedésének egyértelmű mértéke, így annak a profittal arányos növekedése lehetetlenné teszi a
fenntartható gazdasági fejlődést bizonyos populáción túl.
- Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté
nyilvánította (2004-ben).
- Az MTA Biofizikai Bizottsága (1973–1985), Fizikai Bizottsága (1985–1990), Fizikai Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottsága tagja
(1989-től).
- Elismerés: Akadémiai Díj (1970), Állami Díj (1975), Szent-Györgyi Albert-díj (1994).
- A Journal of Non-Equilibric Thermodynamics (1976–1995), az Acta Physica (1985–1999), a Zeitschrift für Physische Chemie (1988–
1990), a Természet Világa (1994– 1999) és az ACH Models in Chemistry szerkesztőbizottságának tagja (1995-től).
- Főbb művei: Bevezetés az atomfizikába. Egy. jegyz. (Debrecen, 1949)
A termodinamika “válsága” és egy új elmélet. (Fizikai Szemle,
1956)
A termodinamika elveiről. Kand. értek. (Bp., 1958
angolul: Acta Chimica, 1960)
Bevezetés az irreverzibilis
termodinamikába. (Bp., 1960)
On the Phenomenological Basis of Irreversible Thermodynamics. 1–2. (Periodica Polytechnica,
1961)
On the Fundamentals of Thermodynamics. (Acta Chimica, 1962)
Elektrokémiai transzportfolyamatok termodinamikája 1.
Alapegyenletek. Schay Gézával. 2. Elektrokinetikus jelenségek. Sándor Jánossal. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei,
1963)
A termodinamika térelméleti kiépítéséről és variációs elveiről. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1964)
Fizika. 1. Egy. jegyz.
(Bp., 1967)
Nemegyensúlyi termodinamika. (Bp., 1967
2. kiad. 1976
angolul: Berlin–Heidelberg–New York, 1970)
A
termodinamika, mint térelmélet és variációs elvek. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1967)
On the Wave Approach of
Thermodynamics and Some Problems of Non-Linear Theories. (Journal of Non-Equilibrial Thermodynamics, 1977)
Elemi
lépésekből álló reakcióhálók nemlineáris termodinamikai vizsgálata. Lengyel Sándorral. (Kémiai Közlemények, 1981)
On the
Thermodynamics of Elementary Chemical Reactions in Homogeneous Systems. Lengyel Sándorral. (Journal of Chemical Physics,
1981)
Irreverzibilitás – nem-linearitás. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1983. jan. 18.)
Kémiai reakciók entrópia gyorsulása.
Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jan. 22.).
- Irodalom: Megszállottak. Öt magyar fizikus. Szerk. Staar Gyula. (Bp., 1991)
Márta Ferenc: Gy. I. (Magyar Tudomány, 1983).