Győrffy István (1), kőhalmi (1880. dec. 19. Hidasnémeti, Abaúj vm. – 1959. ápr. 16. Székesfehérvár. Temetés: ápr. 19. Csákvár): botanikus, briológus.
- Sz: Győrffy Gyula főellenőr, sisári Sütő Mária. Fia: Győrffy Barna (1911–1970) biológus, növénygenetikus, az MTA tagja.
- Középiskoláit Sárospatakon és Aradon végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos
tanári okl. (1903), bölcsészdoktori okl. (1904), a magasabbrendű virágtalan növények alak-, alkat- és rendszertana tárgykörben
magántanári képesítést szerzett (1913). Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989.
máj. 9.).
- Életút: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Növénytani Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1900–1904), a makói állami
főgimnázium (1904–1909), a lőcsei állami főreáliskola r. tanára (1909–1913). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az
általános növénytan ny. r. tanára (1914–1919), a bp.-i tudományegyetemen a mohászat (= briológia) ny. r. tanára (1919–1921).
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános és Rendszeres Növénytani Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1921–1940);
közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1924–1925 és 1934–1935), az Egyetem rektorhelyettese (1930–1931),
rektora (1929–1930). Az Egyetem átszervezése után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Növénytani Tanszék
tanszékvezető ny. r. tanára (1940–1944).
- Az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatóválasztmányának tagja és a Növénytár igazgatója (1914–1919).
- Briológiával, elsősorban a virágtalan növények rendszertanával, növényteratológiával foglalkozott. Nemzetközileg is úttörő jellegű
kutatásokat folytatott a mohák környezettani vizsgálata és fejlődéstani rendellenességeinek feltárása terén. Számos új mohafajt és
nemzetséget írt le, közülük nem egyet róla neveztek el; feldolgozta továbbá Erdély és a Magas Tátra mohaflóráját. Tudományos
ismeretterjesztő tevékenysége és ornitológiai működése is értékes. Néhány cikke K. Győrffy István néven jelent meg.
- Emlékezet: Halála után tudományos hagyatékát a család a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában helyezte el. Székesfehérvárott
hunyt el, a Csákvári Református Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította
(2008-ban).
- A Magyar Madártani Intézet tagja (1923–1959), a Magyar Természettudományi Társaság választmányi tagja (1924–1959).
A Dugonics Társaság tagja (1927–1959). A Lengyel Botanikusok Társasága (l.: 1924), a Finn Zoológusok és Botanikusok Társasága
tagja (l.: 1934). A New York-i Moss Society, a British Bryological Society, a Deutsche Botanische Gesellschaft, a Société Botanique de
France és a Società Botanica Italiana r. tagja.
- A Magyar Botanikai Lapok (1907–1933), a kolozsvári Botanikai Múzeumi Füzetek szerkesztője (1915–1919), a Folia Cryptogamica
alapító szerkesztője (1924–1939). A párizsi Revue Bryologique et Lichénologique főmunkatársa.
- Főbb művei: Magyar növénynevek. (Természettudományi Közlöny, 1902)
Népies növénynevek. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egylet
Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1902)
Négy ritkább növény új termőhelye Erdélyben.
K. Győrffy István néven. (Magyar Botanikai Lapok, 1903)
Bryológiai adatok az erdélyi flóra-terület ismeretéhez. (A magyar
orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903 és Magyar Botanikai Lapok, 1904)
A Rhododendrom
yrtiflorium és a Rhododendrom ferrugineum physiologiai anatómiai viszonyairól rendszertani helyzetükre való tekintettel. Egy.
doktori értek. is. 2 táblával. (Kolozsvár, 1904)
A magyarföldi flóra új Gymnadenia-faja. (Annales Historico-Naturales Musei
Nationalis Hungarici, 1904)
Kolozsvár vidékén használt népies növényi orvosszerek. (Természettudományi Közlöny, 1904)
Járulékos adatok Erdély flórájához. (Magyar Botanikai Lapok, 1905)
Bryológiai adatok a Magas-Tátra flórájához. 1–13. (Magyar
Botanikai Lapok, 1905–1924)
Adatok Makó r. t. város környékén előforduló bryophytonok ismeretéhez, különös tekintettel egyes
fajok anatómiai szerkezetére. 4 táblával. (Magyar Botanikai Lapok, 1906)
A Pterygoneurum cavifolium anatómiai szerkezete,
élettani viszonyaira való tekintettel. – A Magas-Tátrán gyűjtött néhány virágos növénynek új termőhelyi adata. (Növénytani
Közlemények, 1906)
Pozsony környékének máj- és lombosmoha flórája. (A magyar orvosok és természetvizsgálók
nagygyűlésének munkálatai, 1907)
Egynéhány lombosmoha polykarpophoriájának eddig nem ismert esetéről. (Magyar Botanikai
Lapok, 1909)
Luc- és jegenyefenyő magvát evő madarak. (Aquila, 1910)
A Magas-Tátra Bryophytai. (Természettudományi
Közlöny, 1910)
A cirbolyafenyő és a tiszafa elterjedése a javorinai és a bélai mészhavasokban. (Magyar Botanikai Lapok, 1912)
A mohokról származástani és fejlődéstani szempontból. (Természettudományi Közlöny, 1913)
A Magas Tátra növényvilága.
(Turistaság és Alpinizmus, 1914)
Walz Lajos. Életrajz. 1 táblával. (Botanikai múzeumi füzetek, 1915)
Beiträge zur Histologie
einiger interessanteren exotischen Moose. (Annales du Jardin Botanique, 1915)
Bryophyta regni Hungariae exsiccata, edita a
sectione botanica Musei Nationalis Transylvanici. I–III. köt. (Kolozsvár, 1915)
Adatok az Ephemeropsis tjibodensis Goebel
szövettanához. 2 táblával. – A Bedellői hegyek tiszafáról. 2 táblával. (Botanikai múzeumi füzetek, 1916)
Index seminum quae
hortus botanicus Universitatis Kolozsvarensis mutuo commutanda offert. 1–3. füz. Gürtler Kornéllal. (Kolozsvár, 1916–1918)
Kossuth Lajos turini botanikuskertjének egy élő emléke. (Természettudományi Közlöny, 1918)
A Magas-Tátra néhány
érdekesebb lápnövényéről. (Magyar Botanikai Lapok, 1918)
Schedae et animadversiones diversae ad „Bryophyta regni
Hungariae…”. (Botanikai Múzeumi Füzetek, 1919)
Adatok Budapest és környéke mohaflórájához. (Magyar Botanikai Lapok, 1920)
Bryológiai adatok hazánk flórájának ismeretéhez. (Magyar Botanikai Lapok, 1921)
A Molendoák fajai tagolódása és rokonsága
összehasonlító anatómiai és fejlődéstani vizsgálatok alapján. – Iker szikleveles jegenyefenyő-csemeték. (Mathematikai és
Természettudományi Értesítő, 1921)
Visszagyűrt pikkelyvégű lucfenyő tobozok a Szepességen. (Botanikai Közlemények, 1923)
A mohák és a substratum. (Földtani Közlöny, 1924)
A mohák ellenálló képessége. (Természettudományi Közlöny, 1924)
A
„Bryophyta regni Hungariae…” részére begyűjtött és Kolozsvárott rekedt fajok jegyzéke. (Folia Cryptogamica, 1924)
A növények
rákos betegsége. (Természettudományi Közlöny, 1925)
A Mniobryum nemzetség fajainak elterjedése a Nagy Magyar Alföldön és
oikológiai viszonyaik. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1925)
A földkerekség legmagasabbra hatoló mohái.
(Természettudományi Közlöny, 1926)
Fás növények megtámasztási módja sziklafalakon. (Mathematikai és Természettudományi
Értesítő, 1926)
Hazánk flórájára vonatkozó ismereteink fejlődése a szakosztály megalakulása óta. (Botanikai Közlemények,
1927)
A Magas-Tátra zöldszínű haváról. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
Mohatermesztő és
átültető kísérletek. (Természettudományi Közlöny, 1929)
Monstruoses Sporophyton von Tetraplodon bryoides aus Suomi.
(Annales Societatis Zoologicae–Botanicae, 1929)
Tiszamenti „lépfa.” 1 táblával. (Aquila, 1930)
Monographie der
Thermalvegetation von Hajdúszoboszló in Ungarn. (Archiv für Protistenkunde, 1932)
Über Abnormitäten einiger Coniferen-
Blütter. (Berlin, 1932)
A szegedi Kállay-liget öreg nyárfái. (Természettudományi Közlöny, 1932)
Funaria mediterranea
Monstruositäten aus Italien. (Nuovo Giornale Botanico Italiano, 1934)
Über die Entdeckung der Paludella squarrosa in der Zips.
(Folia Cryptologamica, 1935)
Durch hormonelle Einflüsse hervorgerufen Abänderungen bei Preissia quadrata Nees. (Biologische
Generalisation, 1937)
Moharendellenességek a Keleti Beszkidektől a Nyugati Beszkidekig. – Moha teratomák a Nagy Alföldről.
(Botanikai Közlemények, 1939)
Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései. 5 táblával.
(Irodalmi és tudományos könyvtár. 27. Ungvár, 1942)
Erdély virágtalan növényei a kutatás jövőtnéző megvilágításában. (Erdélyi
tudományos füzetek. 152. Kolozsvár, 1943)
Bélbor savanyú borvizeinek mohái. (Múzeumi Füzetek, 1943)
A Horthy-csúcs –
2503 méter – virágbokrétás fövege. (Erdély [folyóirat], 1943)
A szirtisas a Kárpátokban és a Mátrában. (Aquila, 1947)
Mohaikrek
toknyelének irányított, csavarodó görbülése. (Botanikai Közlemények, 1947)
A lombos- és májmohák filogenetikai
kapcsolatairól. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. jan. 26.)
Hóvirágok – Galanthus nivalis – virágeltérései Magyaróvárott.
(Borbásia, 1948)
Zúzmarás, dérlepte mohák. (Természettudomány, 1948)
Néhány, ritkábban fruktifikáló moháról. (Botanikai
Közlemények, 1957)
A Rosa chinensis Jacq. ssp. indica Lindl tetragenezise. (Botanikai Közlemények, 1960).
- Irodalom: Prof. dr. Gy. I. irodalmi működése. 1901–1944. (Kolozsvár, 1944)
Boros Ádám: István Győrffy. (Revue Bryologique et
Lichénologique, 1959)
Csongor Győző: Egy természettudós nagyítóval. Szubjektív portrévázlat a Füvészkert alapítójáról. (Szeged
[folyóirat], 1997).
- Megjegyzés: MÉL I., az MTA tagjai I. köt., ÚMIL II. köt. téves halálozási adat: ápr. 19. Csákvár! Gyászjelentésén ápr. 16.-a szerepel!