Hankó Vilmos, lemhényi (1854. márc. 2. Parajd, Udvarhelyszék – 1923. nov. 21. Bp. Temetés: nov. 23. Kerepesi út): kémikus, tudománytörténész.

• Sz: Hankó János sóbányamérnök, Topler Klára. Testvére: kisborosnyói Tompa Jánosné Hankó Róza, Hankó Veress Károly és Hankó Antal. F: ditrói Puskás Gizella. Fia: Hankó Vilmos; leánya: kobáldfalvi Kelemen Béláné Hankó Ilona és Hankó Ilona.
• A kolozsvári tudományegyetemen vegytan–természettan szakos tanári okl. és bölcsésztudori szerzett (1877), R. W. Bunsen, G. R. Kirchhoff és J. Liebig németországi laboratóriumaiban folytatott kutatásokat (1879). Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.).
• Életút: A dévai reáliskola (1877–1885), a bp.-i II. kerületi főreáliskola r. tanára (1885–1907), c. középiskolai igazgatóként nyugdíjazták (1907).
• Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Székesfővárosi Osztályának alelnöke (1894–1901) és Balneológiai Osztályának titkára (1903-tól).
• Ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott, számos erdélyi fürdő ásványvízéről először adott hírt. Sokat tett a kémia tudományának népszerűsítéséért, igyekezett a 19. sz. végi új felfedezéseket közérthetően elmagyarázni, s a mindennapi élet szolgálatába állítani. Universum c. könyvsorozata a tudományos ismeretterjesztés klasszikusa (nem véletlen, hogy az 1960-as években felújították Univerzum Könyvtár címmel). A millennium tiszteletére megjelent Székelyföld (1897) c. olvasmányos munkája a korabeli könyvkiadás remeke. Tudománytörténészként a magyarországi természettudományos oktatás történetével, magyar feltalálók és természettudósok életével és munkásságával foglalkozott; ő hívta fel a figyelmet Jedlik Ányos találmányára, szódavízgyártó készülékére. Több középiskolai kémiatankönyvet is írt.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• Elismerés: Az MTA Lévay-jutalma (Gáspár Jánossal, 1897).
• A Mi Fürdőink c. folyóirat (1898–1902), az Univerzum c. könyvsorozat szerkesztője (1904–1921), a Magyar Balneologiai Értesítő társszerkesztője (1908-tól).
• Főbb művei: A dithio-aethyl-szénsav-sók – xanthogensavsók – száraz lepárlási terményeiről. Tudori értek. (Kolozsvár, 1877)
  A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása. (Műegyetemi Lapok, 1878
  németül: Berichte der deutsche chemische Gesellschaft, 1879)
  A chemia tudományos értéke. (Külföld, 1879)
  A chemia nálunk. (Ellenőr, 1880)
  A tápszerek hamisításáról. (Politikai Ujdonságok, 1880)
  A mérgek használata. – A dohányzás eredetéről. – A konyha chemiájáról. (Fővárosi Lapok, 1880)
  A bábolnai meleg „Mátyás-forrás” és a szovátai „Fekete-tó” hideg sósforrás chemiai elemzése. (Értekezések a természettudományok köréből. X. 14. Bp., 1880)
  A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. (Értekezések a természettudományok köréből. XI. 7. Bp., 1881)
  A toiletteszerek vegytanából. (Fővárosi Lapok, 1882)
  A kőszén. (Az Athenaeum naptára, 1882)
  A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről. (Természettudományi Közlöny, 1882)
  Ásványvizeink ügyében. (Magyar Polgár, 1882)
  Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében. (Akadémiai Értesítő, 1882)
  A hidrogén superoxid és alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1883)
  Fürdőink és ásványvizeink. A dohányról és dohányzásról. (Kolozsvári Közlöny, 1883)
  Hunyadmegye bányaipara 1882-ben. (Nemzet, 1883)
  A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése. (Déva, 1883)
  Vegytani apróságok. (Az Athenaeum naptára, 1884)
  A vegytan hazánkban. (Nemzet, 1884)
  Üdülőhelyek Hunyadmegyében. (Déva, 1884)
  A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethil-diszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884)
  Hunyadmegye meleg forrásai. (Hunyad [folyóirat], 1884)
  A carbonilszelphid és merkaptan képződéséről. – A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról. – Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról. (Akadémiai Értesítő, 1884)
  A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium. (Vegytani Lapok, 1884)
  Jelentés az ásványvizek kezeléséről. (Közgazdasági Értesítő, 1884)
  A chemia az új reáliskolai tantervben. (Egyetértés, 1884)
  Hunyadmegye ásványvizei. (Értekezések a természettudományok köréből. XIII. 12. Bp., 1884)
  A csonthegyi sósforrásokról. (Bp., 1885)
  Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1885)
  Hunyadmegye bányaipara 1883-ban. (Kolozsvári Közlöny, 1885)
  Az ásványvizek kezelése. (Természettudományi Közlöny, 1885)
  Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről. (Szabadelvű Naptár, 1885)
  A torjai Büdösbarlang. – Hivatalos vegykonyhák. – Mechanikai tanműhely. (Budapesti Hírlap, 1885)
  A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra. – Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása. – A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1886)
  A roburit és melinit. (Természettudományi Közlöny, 1887)
  A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkaliumra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887)
  A carbolsav megvörösödése. – A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1887)
  Mit mond a chemikus a szépítőszerekről? – A robbanó anyagokról. (Budapesti Hírlap, 1887)
  A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. (Bp., 1887)
  A titkos szerek chemiájából. – Az alkaloidok szinthesise. (Természettudományi Közlöny, 1888)
  Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre. – Lassú méreg-e a réz? (Gyógyszerészi Közlöny, 1888)
  Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – A karbolsav megvörösödése. – Kolozsmegye ásványvizei. A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888)
  A magyar fürdők és ásványvizek. (Budapesti Szemle, 1888)
  Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – Kolozsmegye ásványvizeiről. (Akadémiai Értesítő, 1888)
  Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. (Bp., 1888
  2. kiad. 1895
  3. bőv. kiad. 1902
  hasonmás kiad. 2008)
  Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. (Bp., 1888)
  A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. (Bp., 1889)
  A kérői kénes vizek chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1889)
  A chemia elemei. Tankönyv reáliskolák számára. Szterényi Hugóval. (Bp., 1889
  2. kiad. 1896)
  A kérői fürdő és ásványvizei. (Bp., 1889)
  Természettudományi olvasmányok. I–III. köt. Szerk. Szterényi Hugóval. Györök Leó iniciáléival. Kiadói színes, felragasztott képpel illusztrált egészvászon-kötésben. (Bp., 1890
  I–II. köt. 2. kiad. 1906–1908)
  Csíkmegye fürdői, szóban és képekben. 4 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1890)
  A titkos szerek chemiája. (Bp., 1890)
  A jelenkor chemiai problémái. (Természettudományi Közlöny, 1890)
  A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1890)
  A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1891)
  Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. (Bp., 1891)
  Budapest fürdői és ásványvizei. Gerlóczy Zsigmonddal. 4 táblával. (Bp., 1891)
  Chemia a kereskedelmi akadémiák számára. Asbóth Sándorral. (Bp., 1892)
  Chemia, az ásványtan és a földtan elemeivel. (Bp., 1892
  2. kiad. 1898
  3. kiad. 1902
  4. kiad. 1905
  5. kiad. 1909
  6. kiad. 1910
  Átd. Snazel Ferenc. 7. átd. kiad. 1927, 1932 és 1934
  Átd. Cserny Dezső. 8. átd. kiad. 1935, 1941, 1946 és 1947)
  A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. – Növény-chemiai vizsgálatok. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1893)
  A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. (A Magyar Balneologiai Egyesület Évkönyve. Bp., 1893)
  A nyaralóhely megválasztása. (Természettudományi Közlöny, 1893)
  Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása. – A tordai sósfürdőről. – Erdély ásványvizei. (Erdély [folyóirat], 1893)
  Adatok a fény chemiai hatásához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
  Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. (Bp., 1894)
  Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. (Balneologische Zeitung, 1894
  és külön: Wien, 1894)
  Egy elfelejtett magyar találmány. (Természettudományi Közlöny, 1894)
  Milyen ásványvizet igyunk? – Egy kincs a székelyek földjén. – A korondi fürdő. (Erdély [folyóirat], 1894)
  Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. (Kolozsvár [folyóirat], 1894)
  A büdöspataki hideg vaskénes ásványvíz vegyi elemzése. (Dés, 1894)
  Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. (Bp., 1895)
  Az ásványvizek kezelése. (Bp., 1895)
  A hazai kénes fürdők. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 44. Bp., 1895)
  A hazai szénsavas fürdők és ásványvizek. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 47. Bp., 1896)
  Székelyföld. A rajzokat Goró Lajos, Huszka Vilmos és Tull Ödön készítették. Aranyozott festett kiadói egészvászon-kötésben, 115 eredeti képpel. (Bp., 1897
  hasonmás kiad. 1993
  1998
  2003)
  Az ásványvizek összetételének ingadozása Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
  A magyar búza chemiai összetétele. Gáspár Jánossal. (Bp., 1899)
  Kolp, Korond és Balf fürdői és gyógyító erejük. (Természettudományi Közlöny, 1899)
  Magyarország városainak ivóvízkészlete. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899)
  Az iparos kincseskönyve. 1–2. füz. (Bp., 1899–1900)
  A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. (Az Erdélyi Kárpát Egyesület Fürdő Könyvtára. Bp., 1900)
  Die Bäder und Mineralwässer der erdélyer – siebenbürgischer – Landestheile Ungarns. (Kolozsvár, 1900)
  Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. (Bp., 1901)
  Bártfa fürdő gyógyító tényezői, a külföld hasonló természetű fürdőinek gyógyfaktoraival szemben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1901)
  A szovátai Medve-tó. (Természettudományi Közlöny, 1901)
  A székely ásványvízipar fellendülésének feltételei. (Kolozsvár, 1902)
  Hogyan experimentáljunk? (Bp., 1902)
  Fürdőink, ásványvizeink. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek, ásványizek megválasztásánál. (Bp., 1902)
  Erdélyi fürdők, ásványvizek. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek megválasztásánál. (Bp., 1902)
  Erdély fürdői és természet-ritkaságai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903 és Természettudományi Közlöny, 1903)
  A chemiai kísérletezés módja. (Bp., 1903)
  Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. (Bp., 1903)
  Régi magyar tudósok és feltalálók. (Magyar Könyvtár. Bp., 1905)
  A magyar fürdő- és ásványvíztelepek. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905)
  A Magyar Birodalom fürdői és ásványvizei. A magyar szent korona országai Balneológiai Egyesületének megbízásából szerk. Papp Samuval. Kiadó vászonkötésben, kihajtható térképmelléklettel. (Bp., 1907)
  A palackozott ásványvizek jodoformszaga. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907)
  Magyar erő a feltalálásban. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1907)
  A szovátai melegvizű sóstavak hőmérsékletének ingadozása. (Természettudományi Közlöny, 1910)
  Chemiai technologia. Reichenhaller Kálmánnal. (Bp., 1910)
  Mit eszünk, iszunk? (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Bp., 1911)
  Preysz Mór, a „pasztörözés” feltalálója. (Természettudományi Közlöny, 1911)
  Chemia a mindennapi életben. (Bp., 1912)
  Magyar találmányok és feltalálók. (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Bp., 1913)
  Bevezetés a kísérletezésbe. Útmutató közel 200 érdekes és tanulságos kémiai kísérletnek egyszerű eszközökkel való végrehajtásához. (A Zászlónk diákkönyvtára. 1–2. kiad. Bp., 1921)
  Kováts Mihály, az első rendszeres magyar chemia szerzője. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
  Bevezetés a kísérletezésbe. (Bp., 1958).
  
• Irodalom: Téglás Gábor: H. V.: A Székelyföld. (Budapesti Szemle, 1897)
  Mikola Sándor: Gyászbeszéd H. V. l. tag ravatalánál. (Akadémiai Értesítő, 1923)
  Világlexikon. A Tudás egyeteme. (Bp., 1925
  2. átd. és bőv. kiad. 1927)
  Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
  Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Három akadémikus reáliskolai kémiatanár. H. V., Preysz Móric, Say Móric. (A Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványai. 18. Várpalota, 1978)
  Orlai Györgyné: 150 éve született H. V. (Ásványvíz, üdítőital, gyümölcslé, 2004).