Jakab Ödön (1854. júl. 26. Vadasd, Marosszék – 1931. márc. 5. Bp.): író, költő, irodalomtörténész.

• Sz: Jakab István földbirtokos, Nagy Mária. F: 1. 1879-től Szénási Róza. Kétszer nősült.
• A marosvásárhelyi református kollégiumban (1872), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).
• Életút: A pancsovai állami főreáliskola helyettes tanára (1879), a dévai gimnázium (1879–1884), a bp.-i VI. kerületi főreáliskola r. tanára (1884–1912).
• Marosvásárhelyi középiskolai diák korában tűnt fel verseivel, első írásai a Fővárosi Lapokban jelentek meg. (1874). Tanára, Mentovich Ferenc és az író Tolnai Lajos segítették indulását. A népi nemzeti irányzat képviselőjeként korának egyik legnépszerűbb költője volt. Költői elbeszélései és balladái Petőfi Sándor, Arany János és Tolnai Lajos; elbeszélései Mikszáth Kálmán hatását mutatják. Elbeszéléseken kívül, regényeket, népszínműveket (Szegény Radóné, Galambosi Sándor), társadalmi színműveket (Jövevények), történelmi drámákat is írt (A pásztói pap). Irodalomtörténészként elsősorban Petőfi Sándor, Arany János és Tolnai Lajos munkásságával foglalkozott.
• Emlékezet: Életművét, elsősorban patetikus hazafias verseit és népszínműveit már életében a Nyugat idejétmúltnak, avíttnak tartotta; halála után nem adták ki munkáit. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Irodalmi hagyatéka özvegye ajándékából az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárába került (1942).
• A Petőfi Társaság (1883), a Kisfaludy Társaság tagja (1895).
• Elismerés: Az MTA Nádasdy-díja (Argirus c. elbeszélő költeményéért, 1894), Petőfi Társaság Nagydíja (elsőként, 1920).
• Főbb művei: Kazinczy klasszicizmusáról. (Figyelő, 1879)
  Költemények. (Buda-Pest, 1879)
  Székely históriák. Elb.-ek. Horváth Miklós rajzaival. (Bp., 1884)
  Hangok az ifjúságból. Költemények. (Bp., 1886)
  Az Amerikába vándorolt magyarok gyászos története. Elbeszéli J. Ö. (Magyar mesemondó. 3. Bp., 1886)
  Marosszéki történetek. (Bp., 1886)
  A pusztulás útja. Reg. (Bp., 1888)
  Nyár. Költemények. (Bp., 1891)
  Argirus. Tündérmese négy énekben. (Bp., 1894
  2. kiad. 1909)
  Pásztortüzek. Költemények. (Bp., 1896)
  Komédiák. Elb.-ek. (Bp., 1898)
  Élet. Elb.-ek. (A világirodalom gyöngyei. Bp., 1898)
  A két imposztor. Elb. gyermekek számára. Neogrády Antal rajzaival. (Bp., 1898
  2. kiad. 1913)
  Szilágyi és Hajmási. Költői beszély négy énekben. Neogrády Antal rajzaival. (Bp., 1899)
  A jövevények. Dráma. (Bp., 1902)
  Pihenő. Elb.-ek. Neogrády Antal rajzaival. (Bp., 1904)
  Tolnai Lajos. Emlékbeszéd. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1903/04. Bp., 1904)
  Falu. Elb.-ek. Kimnach László rajzaival. (2. kiad. Bp., 1905)
  Róza. Költemények. (Bp., 1907) Őszi virágok. Költemények. (Bp., 1910)
  Nebukadnézár diadalmenete. (Budapesti Szemle, 1910)
  Petőfi. (Budapesti Szemle, 1911)
  Délibáb. Elb.-ek. (Bp., 1913)
  A pásztói pap. Dráma. (Bp., 1913)
  A lírikus Arany. (Magyar Figyelő, 1917)
  Estefelé. Költemények. (Bp., 1926)
  Versek. (A magyar nép könyvtára. 29. Cluj-Kolozsvár, 1928)
  Mesélő esték. Elb.-ek. (Bp., 1930)
  színművei: Szegény Radóné. Népszínmű 3 felvonásban. Zenéjét szerezte Hoós János. (Bem.: Kolozsvári Színház, majd Budai Színkör, 1888. aug. 19.)
  Galambosi Sándor. Népszínmű 3 felvonásban. Zenéjét szerezte Hoós János. (Bem.: Kolozsvári Színház, 1889. nov. 23. és Budai Színkör, 1890. máj. 22.)
  A jövevények. Dráma 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1902. nov. 22.)
  A pásztói pap. Dráma 4 felvonásban. (Bem.: Fővárosi Színház és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1913. febr.)
  szerk.: Petőfi Sándor: Az apostol. Sajtó alá rend. (Magyar Könyvtár. Bp., 1901)
  ford.: La Fontaine-mesék. Ford. Doré Gusztáv képeivel. (Bp., 1921).
  
• Irodalom: Gulyás József: Az Árgirus-mese feldolgozásai. (Sárospatak, 1910)
  Papp Ferenc: J. Ö. újabb prózai művei. (Budapesti Szemle, 1913)
  Némethy Géza: Üdvözlőbeszéd J. Ö.-höz. (Akadémiai Értesítő, 1925)
  Szász Károly: J. Ö. (Irodalomtörténet, 1927)
  Alszeghy Zsolt: J. Ö. (Irodalomtörténet, 1930).
  
• Megjegyzés: Akadémiai székfoglalót nem tartott!