Jancsó Miklós, ifj.; gidófalvi (1903. ápr. 27. Kolozsvár – 1966. ápr. 16. Szeged): orvos, belgyógyász, farmakológus.

• Sz: Jancsó Miklós, id. (1868–1930) orvos, belgyógyász. F: Jancsó Aranka (1922–1981) gyógyszerész, farmakológus. Fia: Jancsó Gábor (1948–) orvos, neurológus.
• A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1928), a kemoterápia és méregtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).
• Életút: A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a SZOTE Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1927–1928), a Gyógyszertani Intézet tanársegéde (1928–1938), a kemoterápia és méregtan ny. rk. (1938–1940), ny. r. tanára (1940–1952), egy. tanára (1952–1966); és az Intézet vezetője (1937–1966). A Gyógyszerismereti Intézet vezetője is (1937–1947), az Orvostudományi Kar dékánhelyettese (1945–1946). A berlini Koch Intézet vendégkutatója (1929–1931).
• Kemoterápiai kutatásokkal foglalkozott, új vizsgálati módszerek bevezetésével tisztázta a kemoterapeutikumok hatásmechanizmusának számos vitatott kérdését. Felfedezte a dekametilén-diguanidin és rokon származékaik terápiás hatását, amivel az álomkór és az ún. kalaazar betegség ellen igen hatásos gyógyszerek előállítását tette lehetővé. Nagy jelentőségűek a retikulo-endotheliális rendszer és a vesehámsejtek tároló képességére, ill. annak hisztaminnal való befolyásolására vonatkozó kutatásai.
• Emlékezet: Szegeden hunyt el, a Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Tiszteletére a SZOTE Tanácsa Jancsó Miklós-emlékérmet alapított (1967-ben, először 1968-ban adták át).
• Az MTA Élettani Bizottsága elnöke (1957–1966). A Magyar Élettani Társaság és a Magyar Farmakológiai Társaság alapító tagja. A Wiener Biologische Gesellschaft (1932–1966), a Deutsche Pharmakologische Gesellschaft l. tagja (1965–1966). Az International Union of Physiological Sciences magyar tagja.
• Elismerés: Munka Érdemrend (1963). Kossuth-díj (1948 és 1955), Hőgyes Endre-emlékérem (elsőként, 1961), Purkyne-emlékérem (1963), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2007).
• Az Acta Physiologica szerkesztőbizottságának tagja (1957–1966).
• Főbb művei: Histochemiai tanulmányok chemotherapiás arsenobensol származékok viselkedéséről emberi és állati szervezetben. Issekutz Bélával. (Szeged, 1928)
  Photobiologische Studien in der Chemotherapie. I–III. köt. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1931)
  Mikrobiologische Grundlagen der chemotherapeutischen Wurkung. 1–3. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1934–1935)
  Histamine as a Physiological Activator of the Reticulo-endothelial System. (Nature, 1947)
  A retikulo-endotel sejtek kolloidtároló működésének mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1950. nov. 1.
  megjelent, németül: Speicherung, Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in Niere. Bp., 1955)
  Die Blockade des Retikuloendothels und der Nierentubuli. Jancsó Arankával. (Acta Physiologica, 1951)
  Visual Demonstration of Immune Reactions in Tissue. Jancsó Arankával. (Nature, 1952)
  Speicherung, Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere. (Bp., 1955)
  Storage of Proteins and Vinylpolymers in Histiocytes and in the Renal Epithelium. (Acta Medica, 1955)
  A kémiai fájdalomérzés tartós kikapcsolása farmakológiai úton és a neurogén gyulladás problémája. (MTA Biológiai és Orvosi Osztály Közleményei, 1959)
  Pain and Inflammation Induced by Nicotine, Acetylcholine and Structurally-related Compounds and Their Prevention by Desensitizing Agents. Többekkel. (Acta Physiologica, 1961)
  Neurogenic Inflammatory Responses. (Acta Physiologica, 1964).
  
• Irodalom: Issekutz Béla: J. M. (Magyar Tudomány, 1966)
  Thuránszky, K.: Miklós Jancsó. (Acta Physiologica, 1966)
  Tóth K.: J. M. (Orvosi Hetilap, 1966. 26.)
  Issekutz Béla: Id. J. M. és ifj. J. M., a két orvostudós. (Bp., 1968)
  Zallár A.–Takáts I.: Ifj. J. M. emléke. (Orvosi Hetilap, 1987. 12.)
  His Disciples: In memoriam Miklós Jancsó. (Acta Physiologica, 1991)
  Bóna E.: Művészet és orvostörténet. Ifj. J. M. öröksége. (Egészség, 1996).