Kellner Béla (1904. márc. 10. Dályok, Baranya vm. – 1975. júl. 17. Bp.): orvos, patológus, onkológus.

• Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1973. máj. 11.).
• Életút: A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1931), a bécsi tudományegyetemen biokémiai tanulmányokat folytatott (1932), a daganatok patológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1973. máj. 11.). - A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani int.-ének gyakornoka (1926-1929), díjas gyakornoka (1929-1931), egy. tanársegéde (1931-1936), magántanára (1936-1940). A Pesti Izr. Hitközség Kórházának kórboncnok főrovosa (1940-1947); közben munkaszolgálatos (1942-1944), majd Ausztriába deportálták (1944), hazatért (1945). A Debreceni Tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára (1947-1951); közben a Kórbonctani Int. ig.-ja (1947-1951), az Orvostud. Kar dékánja (1949-1950), az átszervezés után a DOTE Kórbonctani és Kórszövettani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951-1954), a bp.-i Onkopatológiai Kut. Int. ig.-ja és az Orvostovábbképző Int. Kórbonctani és Kórszövettani Tanszék egy. tanára (1954-1975).Kísérletes patológiával, a daganatok kórbonctanával és kísérleti kemoterápiájával fogl. A daganatkutatásban legjelentősebb eredményeit a metasztázis és a tumorprognózis vizsgálatában érte el. Élete utolsó éveiben elsősorban a rákbetegségekkel kapcsolatos prognosztikai vizsgálatokkal fogl.