Palotás László; Prokopecz (1905. jan. 26. Érsekújvár, Nyitra vm. – 1993. szept. 13. Bp.): építőmérnök.

• A József Műegyetemen mérnöki okl. (1928), műszaki doktori okl. (1937), a térbeli keretszerkezetek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944), a műszaki tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 9.).
• Életút: A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki Osztály II. sz. Hídépítéstani Tanszék tanársegéde (1929–1936). A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium XIII. Szakosztálya (Hídépítési Ügyek) előadója (1936–1945), a Közlekedésügyi Minisztérium főmérnöke, műszaki tanácsosa, majd miniszteri osztálytanácsosa (1945– 1948), egyúttal a minisztérium tervezési csoportvezetőjeként Nógrád és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék hídépítési kerületi felügyelője is (1945–1948). Az általa megszervezett Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet igazgatója (1948–1949), az Építéstudományi Intézet igazgatóhelyettese és laboratóriumvezetője (1949–1950), a Földalatti Vasúti Beruházó Vállalat vezérigazgató-helyettese (1950–1954). A JNMGE, ill. a BME Építőmérnöki Kar Hídépítéstan Tanszék magántanára (1944–1949), ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1949–1951). A szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem (KME) Mechanika és Tartószerkezet Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952–1955), az ÉKME Építőmérnöki Kar Hídépítéstan Tanszék egy. tanára (1955–1957) és a Tanszék vezetője (1957–1963), az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok Tanszék tanszékvezető egy. tanára és a Beton- és Vasbeton-építési Laboratórium vezetője (1963–1968). Az MTA Építéstudományi Munkaközösségének vezetője (1956– 1968), az MTA (1969–1973), majd a BME nyugdíjas tud. tanácsadója (1973–1975).
• Beton- és vasbetonszerkezetek szilárdságtanával és anyagtanával, betonszilárdítással, tartórácsok és keretszerkezetek számításával, általános hídépítési kérdésekkel foglalkozott. Új, széles körben elterjedt módszert dolgozott ki keretszerkezetek számítására. A II. vh. után vezető szerepet játszott a Duna-hidak újjáépítésében.
• Emlékezet: Gyerekkora óta rajongója volt gr. Széchenyi Istvánnak, elsősorban az ő pest-budai hídterveinek hatására lett építőmérnök, ill. hidász. A II. vh. után Palotás László vezette a Lánchíd újjáépítési munkálatait (a hidat 1949. nov. 20-án adták át a forgalomnak). Élete utolsó éveiben visszatért gyerekkori szenvedélyéhez: a pest-budai Lánchíd előzményeit és építéstörténetét vizsgálta. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 100. évfordulóján a BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék tudományos ülésszakot rendezett tiszteletére (a BME dísztermében, 2005. jan. 26–27-én). Ez alkalomból szobrát is leleplezték a BME szoborparkjában (bronz és mészkő mellszobor, Szabó Gábor szobrászművész alkotása). Emlékét őrzi a Nemzetközi Beton Szövetség magyar tagozata által alapított Palotás László-díj (a beton és feszített vasbetonszerkezetek körében kifejtett kiemelkedő mérnöki teljesítmények elismeréséért, 2000-től).
• A Szilikátipari Tudományos Egyesület t. tagja. Az Internationaler Verein für Brücken und Hochbau tagja, a szervezet magyar csoportjának elnöke.
• Elismerés: Magyar Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950). Kossuth-díj (1962), Jáky József-emlékérem (1963 és 1981), BME Emlékérem (1982), Akadémiai Díj (1983).
• Főbb művei: A beton. (Bp., 1934)
  Vergleich der verschiedenen Formeln zur Vorausbestimmung der Würfelfestigkeit von Beton (Zement, 1935)
  Eljárás keretszerkezetek számítására. (Bp., 1936)
  Emeletes keretszerkezetek. (Építési Zsebkönyv. Bp., 1938)
  Vasbetonszerkezetek erőjátéka a tartós alakváltozások figyelembevételével. (Anyagvizsgálók Közlönye, 1940)
  Adalékok a nyomatékosztás módszeréhez. (Bp., 1942)
  Keretszerkezetek. I–III. köt. (Bp., 1943–1947)
  Kétirányban teherbíró vasbetonlemez. (Bp., 1944)
  Egyszerű tartórács számítása a főtartók csavaró ellenállásának figyelembevételével. – Eljárások keret-hatásábrák számítására. A szögosztásmódszer alkalmazása. 1–2. (Magyar Közlekedés, mély- és vízépítés, 1949)
  Tartórácsok közelítő számítása a csavarás figyelembevételével. Kollár Lajossal. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951)
  Keretek elmélete és számítása. (Bp., 1951)
  Görbe- és törttengelyű rudakból álló keretek megoldása a nyomatékosztás módszerével. 1–2. Kaliszky Sándorral. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1952)
  Minőségi beton. (Bp., 1952)
  Tartórácsok számítása. Illéssy Józseffel, Kollár Lajossal. (Bp., 1953)
  Hazai heterogén cementek felhasználása az építőiparban. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
  Mérnöki kézikönyv. I–V. köt. Többekkel. (Bp., 1955–1965)
  Vasbeton rúdszerkezetek stabilitási kérdései. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1956)
  Behaviour of Bridge Structures Stiffened by Floor Beams and Lateral Bracings. (Periodica Polytechnica, 1957)
  Az előregyártott beton néhány kérdése. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958)
  Egyenestengelyű rúd csavarása. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1959)
  Általános hídépítés. Vasbeton- és kőhidak. Egy. jegyz. Balázs Györggyel. (Bp., 1959)
  Gombalemezek számítása a törési elmélet alapján. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1961)
  A tartósság elméleti kérdései. (Magyar Tudomány, 1962)
  A beton térbeli feszültségállapota. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1962)
  Vasbetonlemezek töréselmélete. Juhász Bertalannal. Egy. jegyz. (Bp., 1963)
  Mérnöki szerkezetek kialakítása, különös tekintettel annak esztétikájára. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1963)
  A vasbeton szilárdságtana. Mihailich Győzővel. (Bp., 1964)
  Vasbetonépítéstan. I–II. köt. Egy. tankönyv. Mihailich Győzővel. (Bp., 1964–1967)
  Hajlított vasbetontartók nyírási teherbírásával kapcsolatos kísérletek. Juhász Bertalannal. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1965)
  Vasbetonszerkezeti töréselmélet. (Bp., 1966)
  A húzott vasalás szerepe a hajlított vasbetontartók nyírási teherbírásában. – A képlékenységtan vasbeton-elméleti alapjai. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1967)
  Építőanyagok alapjai. (Bp., 1967)
  A beton többtengelyű igénybevételének néhány problémája. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1968)
  Betonszilárdítás. Balázs Györggyel, Kilián Józseffel. (Bp., 1968)
  Betonacélok megválasztása a repedéskorlátozás céljából. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1969)
  Közelítő eljárások részlegesen befogott rúd stabilitásvizsgálatára. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1971)
  Adatok a beton repedésérzékenységéhez. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1973)
  Betonozási hibák a munkák kiírása és kivitelezése során. (Magyar Építőipar, 1973)
  A vasbeton elmélete. Fejezetek a vasbeton elmélete köréből. (Bp., 1973)
  A beton tartós és lüktető szilárdságának közelítő számítása a rövid idejű szilárdsági jellemzők alapján. – A beton dinamikus igénybevehetősége. Halász Istvánnal. – Az acélszál-erősítésű beton száleloszlása. Szabó Ivánnal. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1975)
  A beton sajátfeszültségei és repedésérzékenysége. (Bp., 1975)
  Az acélszál-erősítésű beton méretezése és repedésszámítása. Szabó Ivánnal. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1976)
  Mérnöki szerkezetek anyagtana. I–III. köt. (Bp., 1979–1980)
  Fa–kő–fém kötőanyagok. Biczók Imrével. (Magyar Építőipar, 1980)
  Betonhabarcs–kerámia–műanyag. Balázs Györggyel. (Bp., 1980)
  Hidak. Szerk. (Bp., 1987)
  A vasbetoncölöp ütőellenállása. (Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1988)
  A vasbetonelmélet fejlődése. (Magyar Építőipar, 1989)
  A pest-budai Lánchíd előzményei. (Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1990)
  A „Széchenyi” Lánchíd megépülésének közvetlen előzményei és története. (Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1991)
  A Pest-Budai Hajóhídtól a Széchenyi Lánchídig. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. máj. 8.).
  
• Irodalom: Új Kossuth-díjasunk. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1962)
  Kerkápoly Endre: P. L. életútja. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1985)
  Beton és vasbeton. Ünnepi kiadvány P. L. ny. egyetemi tanár 80. születésnapjára. (Bp., 1985)
  Márkus Miklós: P. L. 85 éves. (Magyar Építőipar, 1990 és Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1990)
  Balázs György: P. L. (Akadémiai Műhely – Emlékbeszédek. 1999–2000. Bp., 2001)
  Balázs György: P. L. élete és munkássága. Emlékkönyv P. L. születésének 100. évfordulójára. Művei bibliográfiájával. (Bp., 2004)
  Balázs L. György: Tisztelgés a 100 éve született P. L. egyetemi tanár emléke előtt. (Vasbetonépítés, 2005)
  Tudományos ülés P. L. születésének 100. évfordulója alkalmából. (Közúti és mélyépítési szemle, 2005).