Schlesinger Lajos (1864. nov. 1. Nagyszombat, Pozsony vm. – 1933. dec. 16. Giessen, Németország): matematikus.

• A heidelbergi és a berlini egyetemen tanult, Berlinben bölcsészdoktori okl. (1887) és magántanári képesítést szerzett (1889), az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.).
• Életút: A berlini egyetem magántanára (1889–1897), a bonni egy. ny. rk. tanára (1897). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a felsôbb mennyiségtan ny. r. tanára (1897–1911); közben a Matematikai és Természettud. Kar dékánja (1906–1907), a bp.-i tudományegyetemen a felsôbb mennyiségtan ny. r. tanára (1911), majd a giesseni egyetemen a matematika ny. r. tanára (1911–1930). – Függvényelmélettel fogl., nemzetközileg is kiemelkedôen jelentôs eredményeket ért el az ún. infinitezimális számítás és a lineáris differenciálegyenletek terén. Matematikatörténeti kutatásai is értékesek, nagy érdemeket szerzett Bolyai János munkásságának megismertetésében. – A hallei Leopoldina Német Természettud. Akad. tagja, a harkovi matematikai társulat tagja. – Lobacsevszkij-díj. – A Crelle Journal társszerkesztôje.
• Főbb művei: Über lineare homogene Differentialgleichungen vierter Ordnung. Egy. doktori értek. is. (Berlin, 1887)
  Handbuch der Theorie der linearischen Differentialgleichungen . I–III. (Leipzig, 1895–1898
  3. kiad. 1922)
  A Gauss-féle pentagramma mirificum. (Bp., 1899)
  Einführung in die Theorie der Differentialgleichungen mit einer unabhängigen Varibeln. (Leipzig, 1900)
  A lineárdifferenciál egyenletek elméletének egy általános tételérôl. (Bp., 1901)
  Az egy complex változó algebrai függvényeinek elméletéhez. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. okt. 20.
  Mathematikai és Természettudományi Értesítô, 1902)
  Vorlesungen über linearische Differentialgleichungen. (Leipzig, 1908)
  Raum, Zeit und Relativitätstheorie. (Leipzig, 1920).
  
• Irodalom: Sch. L. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1934).