Schmidt Sándor (1855. jan. 22. Szeged, Csongrád vm. – 1904. máj. 12. Bp.): mineralógus.

• A bp.-i tudományegyetemen, a József Mûegyetemen és a strassburgi egyetemen tanult; Strassburgban természettud. doktori okl. (1883), Bp.-en a kristálytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.).
• Életút: A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásványtárának segéde (1876–1882), múz.-i segédôre (1882–1893), ôre (1893–1894). A bp.-i tudományegyetemen a kristálytan magántanára (1885–1890), c. ny. rk. tanára (1890–1894), majd a József Mûegyetemen az ásvány–földtan ny. r. tanára (1894–1904) és az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1900–1904). – A mo.-i kristálytani kutatások egyik elsô, nemzetközileg is jelentôs képviselôjeként elsôsorban a piroxéncsoport ásványaival fogl. Mintegy 20 ásványfaj kristályformáit vizsgálta, új, addig ismeretlen formákat írt le, ill. az addig imserteket pontosította. – A Magyarhoni Földtani Társulat másodtitkára (1877–1883), választmányi tagja (1877–1904) és alelnöke (1900–1903). A M. Természettud. Társulat Kémiai-Ásványtani Szakoszt.-ának alelnöke (1892–1895) és a társulat ásványtani választmányának tagja (1894–1904). Bp. székesfôv. törvényhatósági biz.-ának tagja (1882–1888). – A Földtani Közlöny (1861–1881), a Földtani Értesítô szerkesztôje (Inkey Bélával, 1877–1881), a Természetrajzi Füzetek szerkesztôje (1877–1887), fôszerkesztôje (1887–1894).
• Főbb művei: A pseudo-brookit kristálytani elemei. (Bp., 1878)
  A Kraszna-Horka-Váraljai Wolynok. (Bp., 1879)
  A Cerussit és Baryt Telekesrôl Borsodmegyében. (Bp., 1882)
  Drágakövek. I–II. (Bp., 1890
  hasonmás kiad.: 1991)
  Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. nov. 16.
  MTA Értekezések a természettudományok körébôl. 21. köt. Bp., 1891)
  A Széchenyi Béla gróf gyûjtötte ásványok leírása. (Bp., 1897)
  A gömbnek gyakorlati használata a kristályszámolásban. (Bp., 1899)
  A kristálytan története. Sajtó alá rend. Mauritz Béla. (Bp., 1911).
  
• Irodalom: Böckh Hugó: Emlékbeszéd Sch. S. felett. (Földtani Közlöny, 1906)
  Schafarzik Ferenc: Emlékbeszéd Sch. S. l. tag felett. Sch. S. mûveinek bibliográfiájával. (Bp., 1908)
  Bidló Gábor: Sch. S. emlékezete. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1976)
  Bidló Gábor: Sch. S. életmûve. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1983). *MÉL II. és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1825–2002. III. köt.